Új bejegyzés Frissítés

2012.09.21. 08:24 Tibi

Nem, nem azt írtam a militián, hogy A legjobb szablyavívó tanítsa meg nekem egy személyben a vívást! Azt írtam, hogy a legjobbaktól akarok tanulni, és nem úgy értettem, hogy szépen elmagyarázzák, mit hogy csinálnak, hanem csak vívva velük, szabad párbajban. Nem akarok én bármiféle mesterré válni, csak jobbá, azt meg úgy lehet, hogy vívok a legerősebbel, a leggyorsabbal és a legmásabb testalkatúval is. Nem az kell, hogy egyvalaki tökéletesen átadja a tudását, ki fog alakulni a sajátom, ha elég sok emberrel vívok. Alkalomadtán veled is. ;) Teljesen igaz, amit hosszasan leírtál, de a fentiek tükrében irreleváns.

2012.09.18. 16:57 vaspók

vívásról szólván . Tibi barátom a Militián megírta, hogy őt nem érdeklené ki milyen stílusban vív szablyával...csak azt szeretné, hogy őt a legjobb szablyavívó tanítsa meg használni a szablyáját ! :-) Szép szándék ez...érthető cél is... Ám természetesen a legjobb vívó abszolut nem feltétlenül lesz a legjobb tanár :-( Tehát hiába tud mesteri szinten vívni valaki nem biztos, hogy tovább tudja adni a tudását...! Sőt hiába is vív kiválóan valaki, és tanítaná meg jó az alapokat ha csak a saját magára mindenben hasonlító embert lenne képes megtanítani a hasonló szintű fegyverforgatásra akkor is megette a fene a tanulást ha az aki tanulni szeretne tőle az nem pont ugyanolyan alkatúő, mentalitású, és ilyesmi apró eltérsek vannak a mester és tanítvány között ! A harcművészetek esetében mindenkor csak úgy lesz kiválóan megtanulható a mestertől minden ha mi magubnk szinte pont ugyanolyanok vagyunk kívül-belül nézvén is ! Amennyiben pl nem vagyunk elég erősek mint a mester akkor az ő erős technikáit pl eleve éptelenek leszünk kivitelezni természetesen ! De nem azért mert a mester nem elég jó vívó...hanem mert mi nem vagyunk eléggé erősek az ő vívó technikáihoz ! Amennyiben nem vagyunk eléggé gyorsak akkor a mesterhez képestmindenkor lassabban fogunk vágni-szúrni...itt sem a mesterben lesz hiba a mi vívó szintünk miatt...! Amennyiben nagyon rossz a látásunk akkor hiába minden mozdulat tökéletes valós harcban eleve nem ismernénk fel időben kis jelekből a támadás irányát az ellenfél részéről, és emiatt se lehetünk pont olyan jók mint a sólyomszemű mesterünk esetleg ! Szóval hiába találjuk meg a legkiválóbb vívót ha mi magunk esetleg bármiben is eltérünk azoktól az alap adottságoktól ami szükséges lenne a szintje eléréséhez mi bizony úgy nem leszünk semmiképpen se hasonló szintű vívók ! Az nem véletlen, hogy mester szintet semmiben se birtokoltak még nagy százalékban a történelemben a dolgot művelők számához mérten ! Lehet a művelt ágazat akár karate, akár vívás....akár virágrendezés... a adott valamit összesen művelőkhöz képest az igazi mester szintet még egy ezrelékük se igen érte el sehol sem ! .-) Most ha azt veszem pl szablya vívást mennyien próbálgatnak idehaza az alapján köztük lehet legjobb bárki is mesteri szintű senki se lehet így aki komolyan tudna oktatni olyan se létezik gyakorlatilag ! Először is aki komolyan tudna szablyát okítani...vagy bármi fegyvert...az nem lehet olyan aki egy fegyverre esküszik mindenek felett! És igen én se vagyok mester, sosem lehetnék... de én nem is hirdetem magam fellengzős neveken mint tuti oktatót...:-) Én csak próbálkozok...és annyira már rá kellett jönnöm, hogy a fokéles csuklóvágás esetében pl se lovon nem működik (ugye a szablya meg alapból lovas eszköz! ) se pedig egy téli kabátban sem...pláne rendes karvértnél, vagy láncingnél ! Magyarán az egyik szuperül hirdetett tutkó szablya technikát kapásból csak mint cirkuszi látványosságot lehet értelmezni mondjuk a középkorban, vagy lovasságnál nézvén a végrehajthatóságát ...:-( Most az külön dolog, hogy lovon egészen más szablya technikák kellenek ám ! De ezt nulla szablyavívást hirdető , bemutató csapat magyarázta eddig bemutatóikon tudtommal...:-(

2012.08.05. 00:46 Tüke

Láncingre tippelek. (14. században írták, nyilván a korabeli hadviselést alapul véve és azt kivetítve a múltra.)

2012.07.31. 22:14 Tüke

A Képes Krónikában a vitézek pikkelypáncélt viselnek vagy láncinget? Nehezen lehet kivenni.

2012.06.10. 21:48 Tibi

Kár, hogy nem emlékszel, hol írták azt a körkéses dolgot. Az oszmánok valószínüleg tipliztek, ha fenyőből voltak a vesszeik. Milyen kéziszerszámmal és hogyan kell dongásítani egy pálcát?

2012.06.09. 21:52 VASPÓK

Azzal meg ne röhögtess, hogy csak halász találkozik fűzfával. A te általad elképzelt csak fű borította végtelen mezőn bármely nyáj szomjan hal. Ha viszont van víz, akkor van fűzfa is. Meg egy kis bozót is. Gémeskutat nem tudnak csinálni, mert nincs fűrészük. :D Nos nézegettem pár pusztákon legeltető nomád leszármazott képeit, pár dokumentum filmet és bizony ha a legkeletibb legeltető népeknek hajtásvesszővel kellett volna felszerelni a hun, mongol, mandzsu nép lovasait bizony egyik nép se igen hódítóként vonult volna be a történelembe...földrajzilag sivatagos, félsivatagos vidékekről beszéleg ahol túl sok fűzfát nem láthattak anno se és most se ! :-(   De gondolom te is hallottad a leghíresebb nomádok sanyaró helyzetét legelőket, és víz helyzetét tekintve :-( Mégis volt bőven nyílvesszőjük...:-) Ezt meg kéne fontolni...hiszen ott pl adatolva van a városi kultúrnépektől rendelt vesszők vétele is ... Nem minden törzsnek volt fatelepe arrafelé mégis lovasíjászok voltak tudtommal... Tehát nem gondolom, hogy végtelen fűmező volt a sztyepp...tudok mutatni homokosat, köveset is bőven, és LIGETES sztyeppét is...ahol nem nagy erdők, és pláne nem ártéri fűzfás volt a fő növény takaró a ritkás fű mellé ! A mai országunk képét el kell feledned...köze sincsen a régihez... pl a folyó szabályozás előtt a mocsarak óriási területeket foglaltak el ahol nem igazán nőt túl jó faanyag ám ! Éppen a fűz se tengett így túl !   Miután a mocsarak java eltűnt a fűz is el tudott jobban terjedni.... Másrészt a mocsaras területeken éppen nem a nagyállattartás működött ezerrel hanem a vizes szakmák mint halászat, pákászat....de ne menjek bele a lápvilágba jobban... Annyi biztos, hogy akárki nem tudott csak úgy gyűjtögetni egy mocsárban .... és ez tőlünk keletebbre is így volt az igazán nagy folyóknál... Ha  a körkést a hajtásvesszőre találták volna ki az érdekes lenne de egy sorozatgyártáshoz való eszközt általában nem ilyesmihez  találnak ki :-) De persze ezt se fogjuk megtudni...így hülyén fogunk meghalni e téren :-()

2012.06.09. 21:28 VASPÓK

Kedves Tibikém sajnos nem jegyzem meg a szakirodalmat évtizedekre visszamenőleg fejben  :-( Egyszerűen a körkést jegyeztem meg mert egyszerű és működőképes dolog ! Másrészt a hasításhoz is gyakorlat kelletik mint mindenmunkához....! Ez olyíasmi mint amikor elkezdtem a sisak készítést...vagy száz selejt után már kezdett alakulni valami a dologból !   Tehát ha mi most nekilátunk és nem megy tökéletesen azt csak azt bizonyítja, hogy nem edzettünk a dologra elég ideig :-) Kezdő karatésként az első mesterem szerinti jó egyenes ütésem kb fél év után jött össze,...és a bonyolultabb dolgokat még csak azután kezdtem tanulni ! Szóval azért ha pár hónap gyakorlás után mégiscsak rájönnél, hogy nem nehéz a hasítás jó szerszámmal, ügyes kézzel akkor nem bánom  elismerheted, hogy van némi igazság a néprajzosaink sok-sok valós megfigyelésében :-) Másrész a méteres deszkából vessző hasítást nem tudfom honnét is vetted amúgy mert régészetileg  kb 60-70 centis fa vessző testekre utalnak a tegez leleteink és a csontvázak is a mai átlagnál eleve alacsonyabb emberek----egyenlő rövidebb húzáshossz kategóriát mutatják ! Tehát  ha a székely őseim  tudtak ilyesmit hasítani : A fazsindely (zsindely) egy–két centiméter vastag, hat–tizenöt centiméter széles, harminc–hatvan centiméter hosszú, hasított ( vagy fűrészelt ) fából készült tetőfedő anyag,........nos akkor a hetvenes vessző nyers anyaggal is elboldogultak őseink íjászként szerintem :-)

2012.06.08. 20:09 Tibi

Jó, és mivel hasították a rönköt? Baltával? Elég nehéz lehet méter hosszú, centi vastag négyszögléceket baltával kicsapkodni. Kicsit más kategória, mint egy viking hajódeszka, vagy székely zsindely. A körkés fasza ötlet, köszönöm! Egy hajtást tényleg tök gyorsan meg lehet vele dolgozni, mert az már eleve kör alakú, és adott keresztmetszetű. Csak inkább engem igazol, nem téged.:) Azzal meg ne röhögtess, hogy csak halász találkozik fűzfával. A te általad elképzelt csak fű borította végtelen mezőn bármely nyáj szomjan hal. Ha viszont van víz, akkor van fűzfa is. Meg egy kis bozót is. Gémeskutat nem tudnak csinálni, mert nincs fűrészük. :D Viccet félretéve, meg tudnád adni azt a török forrást, mely körkésen átütött nyers vesszőt említ?

2012.06.08. 12:16 VASPÓK

Kedves Tibikém !   Kéretik sok sok néprajzot olvasandani !   A én székely őseim csakúgy megvoltak az 1900-as évekig fűrész nélkül miként a vikingek is szép és minőségui deszka munkákkal dicsekedhetnek fűrész felhasználása nélkül ! :-) A székelyek is tudtak szép deszkákat alkotni, és azt kifaragni...a fűrészt hivatalosan a építészetükben a huszadik század elejéig hanyagolták és akkortól lett divat a kifűrészelt mintájú deszkákkal ékíteni a házaikat mikor az első városban dolgozó székely ősöm vitt haza egy fűrész, és valószínűleg a új divatból meg is szedte magát :-) A lényeges a dologban, hogy a addigi időszakig a zsindelyes tetőknél a hozzáértők szinte tökéletes biztos kézzel hasították fel a tuskókat zsindely deszkákká háromszög metszettel ! Ezt aztán a vastagabbik szélén hornyolták és így szinte beázás biztos tetőt tudtak készíteni... De itt a lényeget lásd meg : egy tudkót könnyedén lehet deszkává alakítani, abből további hasítással pálcákat hasítani ...és aztán azt egy kör profilú késen szó szerint átütve kerek pálcát kapni végső eredményként ! :-) Tudom tudom most jün az, hogy a fűrész kellett a szabályos rönk szeletelésekhez biztosan...de ez nem biztos, hiszen nem kell feltétlenül derékszöggel kimérni a tuskó felszínét ahhoz, hogy hasíthassad... Ám természetesen ismerhették bőven a fűrész eleink is akár, csak a hétköznapi életnél nem volt feltétlenül szükségük reá ! Ám miként a nyergeseknél feltételezzük, így a nyílvessző gyártásnál is feltehető, hogy használtak rönk darabolásnál mint munkát gyorsító holmit...de ez csak feltevés természetesen... Amúgy számomra érdekes, hogy a általad is említett török tipli vesszőt te miként képzelted el anno, hogy készítették a törökök a régi korokban ? Ott már volt szerinted modern gépsor nekik, csak nem maradt fenn ? :-) Most komolyan érdekes a dolog, nem ? Épp törököknél említik a körkésen átütött hasított nyers vesszőt ....   Másrészről basrátom ha a nyers hajtásog túl vastag mert már a környező bozótot m,ind lelegelte a honfoglaló magyarság a körkésen a vastag vesszőt is lehet kaliberezni ám ! Sőt ha komolyan végig gondolod akkor természetesen te is arra jöhetel reá, hogy a girbe-gurba hajtás vesszőt egy szál bicskával meg se tudok formázni tökéletesre olyan hú de hipp-hopp !  Míg a körkésen átvert akár vastag vessződ, akár hasított pálcád sokkal jobb formát fog adni ! Ha tehát gyors apróvadra, madarakra szeretnél vadászni komoly eséllyel akkor felejtősek a hipp-hopp vesszők ezt mind tudjuk mert minél jobb a vessző alakod annál jobb a röpte...így a nem direkte nyílegyen hajtások nem növelik a vadászat találati arányait túl jól !   A sztyeppén is van mogyoró, meg fűzfa, a Kárpát-medence meg főleg nem arról híres, hogy csak egy nagy füves mező.--------------------------jó duma...:-) Nézzem meg a mindennapi járás-kelésben ki tud könnyedén fűzfához jutni a magyaroknál : halászok....akik ugyi nem lovasíjászok... A pásztorok bnem erdőben terelték a nagy állat állományt így nehezen tudtak jó anyaghoz jutni ha az ázsiai fazonú állattenyésztést nézem...és a nem erdőben igen ritka a jó sok minőségi nyílanyag...   Az erdőben lehet gyűjteni a favágók résziről...de kérdés, hogy a sweregnek az mit használ ha a favágók, és szénégetők el lesznek látva vesszővel ? Hiszen a magyarok érdeke inkább az sereg szinten, hogy a favágó eléggé jól végezze a favágást, és a szénégető eléggé sok szenet adjon a kovácsoknak...stb...stb...   Szóval akkor bizony a szolgáltató falvak népei a megadott komoly feladatot végezték kb napi 12 órában  és nem értek reá csak úgy hobbizni mint te ma ha vesszőre vágyol :-) Amnennyiben meg hivatásos vesszőgyűjtőket teszünk fel akkor hivatásdos vesszőgyártók is feltehetőek...de az semmiképpen se állja meg a helyét, hogy az esetleges gyűjtögetés hozadékától teszem függővé a seregem lőszerkészletét ! :-( Mert akkor igen gyorsan kihalt volna a összes íjász nép...egyszerűen lemészárolja az ellenség az összes bokrot meg hasonló fa anyagot ...:-)

2012.06.08. 10:26 Tibi

A pofonegyszerű célszerszám nem mindegy, fejtsd ki kérlek részletesen! Ha meggyőzől, igazat adok neked. De egyenlőre nem hiszem el, hogy FATÖRZSBŐL pofon egyszerű tiplifát csinálni. Az tény, hogy egy szál késsel egy mogyoróbokorból tudok vesszőtesteket csinálni hipp-hopp, de egy fatörzs esetén legalább egy fűrész kéne, meg sok idő. A sztyeppén is van mogyoró, meg fűzfa, a Kárpát-medence meg főleg nem arról híres, hogy csak egy nagy füves mező. Pusztalakó lovasnép, erdős sztyeppe, ártéri erdő, bozótból kiugrasztott vad, én is tudok ám dobálózni a szavakkal.:)

2012.06.07. 14:37 Vaspók

Kedves Tibikém a nyílzáporhoz valóban szinte mindenfajta girbegurba hegy tényleg meg is felelne....de a homokóra tegezbe azért a nagyjából egyenesebb tömeggyártott vessző testből lehet jól, és többet, könnyebben betárazni, és itt abszolut nem a röppálya a döntő...mert ha az egyenesebből egy vessző kiasebb helyet foglal mint a görbe akkor az egyeneset fogja minden épeszű seregvezér beszereztetni magának ! A gyújtónyílvesszők egy más kategória ott a homokóra tegezt biztosan nem szennyezték be a előre felszerelt gyújtófejes vesszőkkel...mert azokat nem lehetett úgy előre betárazni a homokóra tegezbe...és pont ! A tiplizéshez amúgy egy pofonegyszerű célszerszám kell mellékesen de ez most mindegy ...ám orosz kollegák már ezt is kitárgyalták anno...:-) Semmiféle modern gépre nincsen hozzá szükség ezt legalább hidd el nekem :-)) Gyakorlatilag két emberke egy nap kényelmesen százasával tudna csinálni középkori tiplizett katonai vessző minőséget ami ugyan nincsen aranyos díszekkel kifestve mint az úri török díszvesszők de a normál gyűjtögetett hajtásvesszőkkel felveszui a versenyt, a minősége sokkal egyenletesebb, és messzemenően sokkal kevesebb munkidőt igényelne egy tegez tiplis vessző középkori legyártása mint tíz rendes hajtásra lelned egy olyan helyen kérlek szépen ahol abszolut mindenkinek arra van ráállva a szeme, hogy vesszőnek való hajtást kutasson !   Egyszerűen ha nem ültetnek tervszerűen fa anyagot akkor nem lesz hajtásuk elég ! Az egy külön mellékes apróság számomra, de némi figyelmet azért csak érdemel szerintem, hogy milyen növényzet állt rendelkezésre akkoriban pl az őshazában, illetve a itteni területen a magyarok...vagy más lovasnépeknek egyáltalán a rendelkezésére ??? Mert nem mindegy ! Pl a kifejezés, hogy pusztalakó lovasnépek azt sugallja számomra, hogy úgy általában a fű volt a leginkább gyakori növényzet, és messze nem biztos, hogy eléggé el lettek volna látva hajtást adó megfelelő növényzettel ! Mert a mai hazai kép se az ami volt ezer éve errefelé! Ez olyan mint az avar kopjahegy leleteink ahol megdöbbenve vette tudomásul a benne lévő fa maradványok elemzésénél a régész úr, hogy hát ugyebár elvileg a keményfa nyél a megfelelő a nyélhez....aztán a marhák meg sűrűn fenyő nyélre pakolták a kopjahegyeiket ! :-) De tunivaló, hogy jó hüvelyhez is keményfa dukál, aztán meg megintcsak sok fenyő tok maradványt találtak a régészek !   Tehát kérlek egy dolog amit bárki ma gondol...egy más dolog amit ők akkor csináltak...! Sokszor a kettő között fényévek vannak ! Én mindent összevetek infót, feltevést, használhatósági elméleteket, és pl a vesszőknél az akkori növényföldrajzi adatokat is...és abból én úgy gondolom, hogy a hajtásvesszővel egy íjász nép még békeidőben is szűken lett volna ellátva ...így a magyar népnél kb ugyanúgy tömeggyártásra volt szükség nemcsak a nyílhegyekhez, de a vesszőkhöz is mint a mongoloknál, és mandzsuknál is akik pl kínai, és koreai műhelyekből is tonnaszám rendelték a vesszőket !   Persze ott nyilván a kiváló bambusz hasítékból ami sokkal strapabíróbb bármilyen európai vesszőnél ! De ez már kissé mellékszál :-))

2012.06.07. 09:14 Tibi

A modern gépeken húzott fenyő tiplifánál általában nem figyelik a szálirányt, ezért nagyon sokat kell válogatni, hogy jókat találjon az ember. Egy jó hajtásvessző pedig szebben száll, ezért a fenyő tiplifa NEM A LEGIDEÁLISABB. A modern gépen húzott pálca pedig NEM ILLIK egy korhű hegyhez, mert MODERN GÉPEN HÚZOTT. Hozzászólásom egyik része sem arról szólt, hogy nem használtak fenyőt, vagy nem csináltak deszkából vesszőtestet. PONT. Volt tiplizett vessző, az oszmánoknál is.   De, hogy könnyebb? Pont a te logikád szerint a bokorban sem kell akkor tökéletes vesszőt keresni, egy nyílzáporhoz a girbe-gurba is jó, amiből egy mogyoróbokor 10-20-at is ád. A mellette lengedező nagy fűzfa 50-et. Melyik könnyebb, körbelovagolni a határt 1-2 bokorért, lekérgezni a hajtásokat, VAGY beszerezni egyenes fatörzseket, hazacipelni valahogy, jurtabeli kézi szalagfűrészen szálirány szerint feldarabolni, hasítgatni, és tiplizni? Mondjuk hadjárat alatt, mozgásban? Engem nem győztél meg, hogy könnyebb korabeli körülmények között tiplizni 2.000.000 vesszőt import fatörzsekből, mint felkeresni 50.000 bokrot és fát olyan népek esetén, akik mindig mennek-lovagolnak-felderítenek. A tiplizéshez minimum mester kell, hajtást gyűjteni viszont egy nyájra vigyázó gyerek is tud. A 100.000-es népességnél van mondjuk X tipliző, akinek egész nap azt kell csinálni, viszont a 100.000 ember nagy része tud jártában-keltében hajtást szedni, miközben egyéb dolgát végzi.

2012.06.06. 22:15 VASPÓK

Üdv!   Korhű hegyet  miként akarod felhasználni ? Ha korhűen csatába akarod felhasználni akkor lehet agyalni, hogy eredetileg mennyire kínlódhattak azokkal a vesszőkkel készítés során amit ellőttek tízezrével egyszerre ...mert egy 10-20 százalékuk kapásból akkor ment teljesen tönkre amikor kilőtték őket és a szomszéd vessző vágóéle eltalálta a fa testet a röppálya valamelyik részén...! Jókora részük akkor tört el ha pl pajzsba , vagy sisakba egyébb kemény célba csapódott be...illetve persze köves terepen fennállt a veszély, hogy minden talajba csapódó vesszö pórul járt, vagy laza talazon egyszerűen eltiporta a két sereg lova, gyalogosa...   Szóval szerintem az eredeti korokban valószínűleg nemcsak az indiánoknál fordult elő fenyő vesszőtest hanem az ázsiai népeknél is bőven ha nem mesterlövész nyílvesszőnek szánták a vesszőt hanem nyílzáporra csatába....vagy ha pláne gyújtónyílnak akkor fenyő, és nád vessző egyaránt olcsó ellőhető tömegcikk lehetett amit nem igazán keresgéltek többet !   Természetesen a vadász nyílvesszője egy közembernek már komolyan kialakított darab volt hiszen ott nem nyílzáporral mentek mondjuk egy nyúlra :-) tehát az kellett, hogy úgy szálljon ahogyan kell... De a én vesszőim se fenyőből vannak, hanem bükkfából :-)) Ám az a lényeges, hogy a korhű vesszőket ritkán készítette tipliből a közember mert ahhoz célszerszám nem hétköznapi gondolkodó ember leleménye ám...a sima vadász ember hajtásvesszőket gyűjtött csak és így emiatt   különböznie kellett a rendes katonai alakulat íjászaitól mert bizony bizony ők szinte teljesen biztos, hogy tiplifából készített vesszővel voltak leginkább ellátva!   Miért is gondolom így ? Nos gondold végig : egy vadász, vagy földmíves a napi munkája során egy hét alatt kényelm esen összegyűjt pár marék hajtás vesszőt amit kényelmesen kiszárít, igazítgat, egyenget és lesz szép lassan mindig pár új vessző testje készenlétben...neki a gondja a drága vashegy beszerzése lenne...de a feljegyzések szerint még a modern korban is vadásztak fa, és csont hegyű nyilakkal is mert olcsó---ingyért volt...és az apróvadra megfelelt  ! Ám sereg méretekben erősebn el kéne már szakadni attól a gondolattól, hogy ezer, vagy tízezer lovasíjász számára elkezdik  többszázezrével ...illetve igazából bizony szó szerint : MILLIÓSZÁMRA keresni a tökéletes hajtásvesszőt a határban :-(( Főleg, hogy pusztalakó nomádokról agyalunk akiknél azért annyi bokor a földön nem termett amennyi elegendő vesszőt adott volna nekik egy hadjárathoz ! Bizony el kell gondolkodni, hogy a lovasíjász népek olykor nem legelők hanem faanyagot adó erdők miatt is indíthattak kisebb hadjáratokat és a céljuk csak az volt, hogy minél több egyenes fatörzset tudjanak hazavinni a szükséges lőszerhez...azaz hasított deszákból tipilzett fa vessző testeket szó szerint tonnaszám gyártani a törzsi műhelyekben a seregük számára !  Sőt nagy eséllyel adóba is szívesen szedtek minőségi fa anyagot a letelepült népektől szerintem !  Igazi pusztai népeknek a fa stratégiai anyag volt ami kellett mindenhez, de nekik kevés lehetett...és íjhoz, nyereghez, pajzshoz, jurtához a fémgyártáshoz mind fa kellett rengeteg...ha a saját környékükön kellett volna hajtásvesszővel ellátni az sokezer fős seregeiket akkor soha egy nomád nép nem tudott volna a pusztákon eléggé jó felszerelést megszerezni ahhoz, hogy komoly hódításba kezdhessen mert nem lett volna eléggé bőséges a lőszer készletük ! :-) Így szerintem bizony a tiplivessző egy harcosnál kiválóan korhű kell, hogy legyen mert még olyan embert én nem láttam aki meg tudott volna arról győzni, hogy volt az egész pusztán annyi bokor, vagy fiatal fa ahol minden évben tudtak volna pár millió minőségi  hajtás vesszőt szerezni .... Hiszen állítólag gyerekkortól kezdve mindenki íjászott tehát a magyaroknál feltételezett 200 ezres létszámra fejenként minimum húsz-harminc vessző per tegez szettet kéne számolni ! Egy katona viszont évente akár több száz vesszőt is fogyaszthatott csak a seregszintű gyakorlás keretében ! Most a mai hivatalos becslés szerint a sereg max 20 ezer fő...ezt szorozzuk fel csak a katonaságnál négy tegez vesszővel ami minimum 100 db tehát csak a népesség tizede egy évben hadjáratok nélkül is megehetett  KETTŐ MILLIÓ VESSZŐT ! A maradék népesség 180 ezer fő létszáma fejenként egy tegeznyi azaz 25 db vesszőt használhat/évente... ami abszolut nem sok ha nem vesszőfogóra lő az ember néha hanem vadászik is :-)  Bizony így a civileknél is óvatos becsléssel PÁR MILLIÓ vessző test fogyhatott normál életvitel mellett akár ! Ez sajnos erősen gyakorlatilag igazolható vessző fogyás ám....... mert volt olyan napom amikor 3-4 vesszőt törtek el a fiaim :-( Tehát egy 25-ös tegeznyi vesszőt mindennapos szintű vadászati, harcra gyakorló. és harcoló cselekedet során sokkal nagyobb mértékben fogyhat egy nap alatt is a nyílvessző fa anyaga...mégha a vashegy jórésze meg is menthető...és többször is újraszerelhető esetleg...!   Most csak az kellene kiszámolni mekkora bokor, és facsemete mennyiség képes egy honfoglaló népesség igen alsó hangon becsült ember/ íjász tömegét ennyi vessző anyaggal ellátni ha nem vennénk használatba a fa tiplis módszert ? :-D Mert bizony rengeteg ez a mennyiség ----:-()

2012.06.06. 09:51 Tibi

A Nemzeti Íjászszövetség tagjainak tapasztalatai alapján a som, fűz, ostormén (bangita?), mogyoró, stb. hajtásvesszők mind elbírják, legalábbis sokuk ilyennel lő. Ha gépen húzott pálcára gondolsz, azt nem tudom, igyekszünk kerülni az ilyesmiket, amúgy sem illik egy korhű hegyhez. Valószínű egy fenyő tiplifa nem a legideálisabb ilyen célra. Saját tapasztalatom a bambuszvesszőkkel van, azok prímán működnek tüskés heggyel. (azok eleve üregesek) A hegyet beledugom, a bambuszt körben "ráhegyezem" a hegyre, bebandázsolom ragasztós zsineggel, lelakkozom, így jól bírnak mindenféle vesszőfogót.

2012.06.04. 15:43 Kush

Üdv! Vaspóknál láttam, de más tapasztalata is érdekelne, hogy történelmi hegyet (nem köpüset, hanem tüskéset), milyen pálca test bír el. Vegyük mondjuk a könnyebb 10g-os és a nehezebb 20g körüli hegyeket? Persze nem 35 fontos íjhoz max 30 méterre való lövöldözésre vonatkoztatva. Előre is köszönöm!

2012.06.03. 12:13 VASPÓK

ÜDV... Kérésre született megoldásokat nézel...ám igazából mikor egy normann sisakot magában találnak azt behatárolni csak hasraütéssel szokták...mert ha nem sírlelet akkor pontosabban nem tudják ! Onnantól meg a besorolás csak esetleges...! A besorolást végző uraknak meg már annyi bakiját tudnám felsorolni amikor pontosabb eredményre tudtak volna jutni mégis elrontották a dolgot, hogy az orrvédővel nem izgatom magamat nagyon :-)

2012.06.01. 10:16 Zagur

Üdv! Vaspókot keresem, ha erre jár. Két kérdésem lenne: 1.A sisakjaid kerületét hány centivel készíted nagyobbra a megrendelők fejkerületénél?(9-10. századi nomád és rusz sisakoknál) 2. Több keleti sisakodon láttam (tuapszei, moldanovkai orrvédős változatain).), hogy megfúrod az orrvasad, s hozzáfűzöd a sodronyt, vagy egy kampót raksz rá. Én ilyenről csak későbbi leletet tudok, kampósra korabelit is, de az nyugati. Van már ilyen megoldás-megfúrt orrvas- a korábbi sisakokon is?

2012.05.22. 22:04 Tibi

Komolyan rá lesz lőve, de nem én, hanem megkérek majd valakit az idei tihanyi nagy íjásztalálkozón, akinek van 70# fölötti szarus íja, hogy lőjön rá KETTŐT, egyet vágóheggyel, egyet meg "páncéltörő" szúróheggyel, amilyen a fellelt mameluk hegyek többsége is volt. Legrosszabb esetben két likat kell befoltoznom. Csinálnék direkt próbadarabot, de nem nagyon lehet, mert a középen való felfüggesztése is befolyásolja a vesszők áthatolását, meg ugyanilyen vastag vesszőkből nemigen lehet kis átmérőjűt csinálni. Láncingből könnyebb reprezentatív felületet csinálni, a vesszőpajzs viszont rugalmas egészként működik. Van 3 db francia nyelvű tanulmányom az iszlám körpajzsokról, abban vannak átmérők is gyakoriság szerint. Valóban a kisebbek az átlagosak, de 60 cm körüliek is vannak szép számmal. Az én magasságom sem átlagos, ezért a nagyobbakat vettem alapul.

2012.05.22. 13:34 Verasztó Zsolt

Várom, biztos remek lesz! De komolyan rá fogsz lőni?  Én a láncingemből is csak mintára lőttem. A hatvan centit igazítottad a magasságodhoz, igaz? Az eredetik mintha kisebbek lennének, de javíts ki, ha tévedek.

2012.05.21. 11:17 Tibi

Igen, kalkant csinálok. Sok tanácsot, meg némi lengyel leírást is kaptam Vaspóktól, de így a 15. kör után a saját tapasztalat is gyűlik. Többféle növényt építettem bele, eddig a fűz vált be legjobban a készítés szemszögéből. Nagyon kíváncsi vagyok, hogyan áll ellen a nyilaknak. Természetesen fotóztam is, majd teszek fel képet, most olyan 40 cm átmérőnél járok (és ugye egyre lassabban megy, ahogy nőnek a körök). 60 cm-t kéne elérni, aztán még jön a dudor, meg a veretek, zsinórozás, belső burkolás, stb...

[1145-1126] [1125-1106] [1105-1086] [1085-1066] [1065-1046] [1045-1026] [1025-1006] [1005-986] [985-966] [965-946] [945-926] [925-906] [905-886] [885-866] [865-846] [845-826] [825-806] [805-786] [785-766] [765-746] [745-726] [725-706] [705-686] [685-666] [665-646] [645-626] [625-606] [605-586] [585-566] [565-546] [545-526] [525-506] [505-486] [485-466] [465-446] [445-426] [425-406] [405-386] [385-366] [365-346] [345-326] [325-306] [305-286] [285-266] [265-246] [245-226] [225-206] [205-186] [Korábbi] [Archívum]