Új bejegyzés Frissítés

2010.05.05. 08:45 turas

Bocs. Szal itt.

2010.05.05. 08:44 turas

Szia Ákos. Itt van néhány kép hun kori vért és sisak leletekről.

2010.04.28. 18:29 Ákos

Nem tudnál esetleg linkelni valamit ezzel kapcsolatban? Mert nem nagyon találtam fegyver vagy vért leletekről képet neten.

2010.04.28. 16:09 Vaspok

Üdv! Ugyan az említett könyv gyakorlatilag mesekönyv...de azért vannak benne hiteles részek ! Ilyesmi pl az említett részlet is ! Európai hunoknál van láncszövet töredék és vas pikkely páncél lelet is ! Ahogyan a kettős kard viselet is hiteles..! Ezt az alávetett germánok átvették, és később nyugaton el is terjesztik...így a nyugatibb országok ezt mint germán szokást vették át !  :-) De van sisak lelet is...

2010.04.28. 00:14 Ákos

Lengyel Dénestől olvasom a "Régi magyar mondák" címü könyvet. Az "Attila kezesei" történetben, amit Aquitaniai Walter jegyzet le, az alábbi érdekes részeket találtam: Attila egyik kezese, Walter megkéri szerelmét, Hildegundét hogy vegye ki a kincstárból "...Attila király egyik acélingét, egy sisakját és vértjét..." Én idáig  csak a hunokról készült fantázia rajzokon láttam ezt a láncing és rá valamilyen vért összeállítást, de ezek szerint van alapja. Van esetleg ezzel kapcsolatos lelet? A másik még érdekesebb amit Walter vitéz tesz: "...aztán felköt két kardot: hun szokás szerint a bal oldalon kétélű, a jobb oldalon egy élü kard függ." Ennek szerintetek van valóság alapja, az előkelöbbeknél ez tényleg szokás lehetet, van ilyen lelet vagy ábrázolás?

2010.04.21. 20:10 Vaspok

Bocsi de ez nem mind a prof tévedése :-) De az Eperjeskei öv verziót tán nála is olvastam... Ő csak olyasmiket alkotott mint pl a szablya fokéles dolog....:-( Jelentős dolgokról szólt próba nélkül ítélve, és évtizedek alatt beivódott a népbe... Mellékesen a favázas nyerg kápa-talp csatlakozásához én inkább  felkötök egy szíjat a kápát megkerülve ... szab végeire képzek ki egy lógó hurkot...és voilá tehetek bele fokost ha éppen akarok...:-) Semmiféle olyan bonyolult konstrukció nem szükséges hozzá, hogy a kápába készítsek egy szép négyszegletes likat...öntessek egy likvédőt, ami persze tökéletesen kell, hogy illeszkedjen ...tegyem bele, fűzzek át rajta át egy szíjat és akkor képezzek belőle egy hurkot, és abban rögzítsek egy fém karikát, és majd csak ebbe tegyek bele egy fokos nyelet tartani ! Ez így teljesen feleslegesen bonyolult, lassú, és a veretek miatt drága megoldás lesz ! Ráadásul egy merev fém karikában csúszkálásra lesz hajlamos a lecsiszolt fa nyél, míg a sima bőr hurokba beül... De persze biztosan túlbonyolították a régiek...:-( Mindjárt négy verettel... Valahogy a levehető ülés bőr/párna megoldási lehetőség szimpibb nekem...:-)

2010.04.21. 19:48 Vaspók!

Üdv! Bizonyára  nem kicsit alkotott :-) Mennyi olyan régészt soroljak akiknek réges régen nem kicsi alkotásukról derült ki, hogy tévedtek? Kezdjem mindjárt László Gyulával saját területén...? Emlékszik még valaki a tarsolylemez  süvegcsúcs verzióra? Netán a széles tüszőszerű nagyon veretes öv ötletére? Amiről kiderült, hogy készenléti íjtegez volt nem széles öv ! Mégis nem egy ember ezzel a téves eredeti ötlettel magyarázta nekem a széles övek viseletét a mai hagyományőrzőkön ! Nos ez is egy nagyot alkotás esete...mert még mindig hivatkoznak rá mint érvre, de már régen nem hiteles a dolog ! A négyszehletes lyukvédőkhöz : a kéz kápán négy darab van a karosi nyerhen is! Fokosnak kissé sok...Révész úr a legfrossebb és legépebb lelet kiásúja találgatni mer csak  (talán okult elődei bakijain?) a pontos szerepükről...! ! ! Egyik ötlete, hogy netán azért nincsen a farbőrnek a kápában hagyományos nyoma mert esetleg a négy szimmetrikusan elhelyezett lik a veretekkel erősítve egy levehető farbőr rögzítését  teszi lehetővé !   Persze lehet, hogy ő téved és azért kellett elöl-hátul négy ilyen lik verettel erősítve, hogy legyen hová tenni egy db fokost! Én inkább neki hiszek neki , mert már Kőhalmi Katalin is utalt ilyesmi lehetőségekre....:-)

2010.04.21. 18:25 Ádám

Üdv! Éry Kinga régészként se kicsit alkotott, hiszen ő közölte a sárbogárdi leleteket, bennük megmaradt övrészleteket és bőrintarziás tarsolyt, melynek mintáját láttam már tarsolylemezen is Nyers Csaba portékái közt. Szerintem finoman szólva is kifejezetten anyagszerűtlen.Vaspók, asszem itt Turas lábujjhegyen történő megjegyzése teljesen jogos. A tegezek általam ismert maximális hossza 85 cm. Ez kiadja nagyobbacska tradiheggyel a 28colos húzáshosszt, ami a 176 cm vázhosszú embernél archoz vagy szegycsonthoz húzást jelent. (Karos II/52.) Bocs, ha nem teljesen pontosak az adatok, fejből írom, de a 28-28,5 colt több tegezes sírnál számoltam a hegyek ismeretében. Fokosfüggesztésről: a fent megadott e-mail címre küldjetek légyszi korabeli ábrázolásokat, ahol az övön fityeg! A lándzsának a nyele töri max. az oldalad, ha ráesel, a fokosnak pedig a feje, ami sokkal balesetveszélyesebb, főleg, ha a nyél ér először le, a fej megtámaszkodik a bordáidon, és átmész  kezdő rúdugróba! Aki vállalja, tesztelje! de ha kilövik a lovat, is kivehető egy mozdulattal szerintem, ha nincs nagyon lelógatva. Turas! Karahunos a körösztángyod bal térgyekalácsa, ha meg nem sértlek! :-)

2010.04.21. 11:33 vaspók

Tibikém !   Azt hiszem találtam egy Tiszafüredi avar lándzsahegyet ami Kelemen Zsoltnak való :-) Azzal esélyes. hogy valóban vágtak anno....

2010.04.21. 11:30 Vaspók

Üdv! Miért lenne az rövid:? Amúgy egyes tegez leleteknél mértek nagyobb lehetséges vessző hosszt is ! De! A tegez belmérete egy dolog ! Ebből lejön ersze a vashegy teljes kiálló része is ! Ami egyes esetekben azt hozza, hogy a 70-80 centi belméretű tegezbe lesz apróhegyű vessződ (most rendeltek ilyet tőlem éppen egy órája) akkor modjuk egy 80 centi max vessző hossznál lehet  76 centire húzni! De lehetséges több mint tíz centi kiálló vasú nyílhegyed is  aminél a 80 centis vesszőből kevesebb mint 70 centi a maximálisan lehetséges húzás hosszod ! Mindez leletek után számolgatható ki! Ráadásul a killó egyforma hosszú nyílhegyek persze messze nem voltak egyforma szélesek, vastagok, így  teljesen egyforma lehetséges húzás hossz mellett is jelentősen eltérhetett a összsúly, és súlypont a vesszőknél, így azonos húzás, és leadott fonterő ellenére nem ugyanolyan messze, és nem ugyanolyan ívben repültek azok a fránya nyílvesszők :-() El kell vonatkoztatni a sport hegyektől kérem...mert a hiteles történelmi hegyek nagyon sok flék, és egy hiteles tegezbe eredendően sokféle szanad vessző farésszel kerültek bele, és egészen különböző repülési képességekkel rendelkeztek ! Aki azt hiszi, hogy ezekkel bármelyik korabeli nomád kapás lövésekkel egyformán jól tudott odafigyelés nélkül  kapás lövésekkel tenyérnyi feldobott korongokra lőni mint a mostani  sport hegyes egyforma nyilakkal a mai lovasíjászok az téved....:-( Még azokat is láttam már téveszteni közelről, nem egyszer... Értsd : még Kassait is a méternyire elé dobott korong mellé lőni az egyforma vesszőivel ! Ennél csak messze rosszabb lesz lovon az eredmény  a különböző vesszőkkel, különböző távokon hirtelen felbukkanó nyúlra, fácánra lőni.... Nem volt mindenki csodaíjász!   Amúgy meg nincsen olyan íjász technika ami lovon megy, de gyalog nem ! Fordítva már nem tökéletes a egyenlet...mert aki alatta mozgó lóról jól lő az stabilan állva is esélyes , de aki stabilán állva jól lő még messze nem lestz feltétlenül jó lövő amikor megindul alatta kezdőként a szokatlan mert mozgó  ló...:-)

2010.04.21. 09:53 Ákos

László Gyula írja valahol hogy a tegez leletek alapján a vesszők hossza olyan 70cm (27,5 inch) lehetet. Ez szerintetek egy régi tévedés, vagy tényleg ilyen rövid húzásu fogást használhattak régen, vagy esetleg a tegez tulajdonosa vagy nagyon alacsony? A másik meg az hogy valaki eltudná magyarázni hogy miért lehet az egyik technikával talpon jól lőni, de ugyan az már lóháton nem sikeres? Mi az alapvető különbség, mit kell máshogyan csinálni lóháton. Mert ha lehet szeretnék úgy lőni ami lovon is működne. Előre is köszönöm a válaszokat!

2010.04.20. 22:54 Vaspok

Üdv ! Hát az említett hölgy szaktudását én nem is vontam kétségbe... Csak ő nem honfoglalós régész hanem antropológus...aki nem csak honfoglaló csontvázakkal dolgozik ! Legalábbis írásai szerint... Azt viszont nem hiszem, hogy emellett még nyeregből is ugyanígy a csúcson lehet...mert rengeteg csontügyi írását látni...de mást sem igen...   Ha már nyereg és Füred... Tiszafüreden rengeteg avar sír került elő és nyereg is ! No most ami érdekes, hogy olyan is akadt aminek a kápáit kétoldali vas lemezekkel szerelték fel ! Ami nem semmi dolog...! No , erről se sűrűn hallani nem ?   De erre jön még az Eger Répástetői honfoglalás kori nyereg lelet... Mit ad isten az első-hátsó kápára vas lemezeket raktak fel... A leírás szerint pusztán díszítő céllal ...:-( Megnézném a vasat a kápán egy eső után mennyire díszíti a cuccot rozsdásan esetleg ?   Erősít az beztos...:-)   Amúgy a Füredi avarokhöz készített lószerszám rekonstrukciós rajzokon úgy tűnik mintha azt találták volna ki, hogy a fokost a nyereg ülése alá dugták volna el a ló háta fölé, hogy a fej látszik ki csak! Eléggé marha ötlet....:-()

2010.04.20. 11:39 turas

Csak lábujjhegyen jegyezném meg, hogy te meg saját bevallásod szerint műkedvelő kovács vagy, és főállású heggesztő, uh. a másik ember szaktudásának megkérdőjelezését ne imígyen intézzük  .   Az viszont mindenféle ábrázolást és leletet félretéve elég furán hangzik, hogy valaki van olyan elvetemült, hogy a kopjáját a vállán hordja, viszont a leeséstől való félelmében fokosát a nyergére akasztja . Főleg ha elfogadjuk azt a véleményt, amit Vaspók is említett, hogy a szegényebb rétegnek ez volt a fő közelharc fegyvere. Akkor már inkább a csuklómra szíjazom, minthogy egy kilőtt lóval elveszítsem... Ha rossz akarnék lenni, azt mondanám, hogy a nyeregre akasztás elmélete karahunosan hangzik

2010.04.19. 20:05 Vaspók

Helló!    Éry Kinga antropológus nem ?   Vajon mennyire van otthon a nyergekben ?

2010.04.18. 00:11 Ádám

Üdv! Nos,  Móra Ferenc  kápamaradványokkal együtt megmaradt karikákat közöl, s van ilyen-elég épen maradt-lelet a sárbogárdi leletben is, amit Éry Kinga közölt. Attól, hogy most a gombos, farbőrös nyergeket nevezik füredinek, még készíthettek, sőt, tudtommal készítettek is évszázadokkal ezelőtt ott farbőr nélküli nyergeket. Nekem a kezemben volt egy eredeti amerikai nyereg, az első és a hátsó kápán 3-3 furat volt négyszögletes áttört veretekkel "megvasalva", de elöl-hátul még karikák is voltak. Marci! Próbáld ki nyugodtan, de minthogy Gy. Tibi barátunk tulajdonában van ez a nyereg, s  vele egy véleményen vagyunk e téren, ha ott teszed mindezt, valószínű további érvek sorát hallhatod majd. Légy szíves, küldj fokosos ábrázolást az övön hordva, nekem sajna egy sincs. Persze nem tartom kizátnak az övön való viselést sem, de a nyeregre való függesztést sem vetném el továbbra sem.

2010.04.16. 20:05 Márton

Hei! És mi van akkor, ha pont a leesés miatt hordták az övön! :) Azaz egy átlagos harcos, aki nem tartozott a vezér fegyveres kíséretéhez, így nem volt drága szablyája, hanem egyetlen, de annál hatásosabb közelharci fegyvere a fokosa volt. Nos, ha őt leszedték a lováról, vagy kilőttél alóla a lovát (ne sértegessük már azzal, hogy leesik:) akkor jól megnézhette magát, ha a fokosát éppen a lován felejtette.  Én nagyon fontos forrásnak tartom a néprajzot, de ez esetben a korabeli ábrázolások többet nyomnak a latba. De leginkább ki kellen próbálni, hogyan is működik, na persze nem a leesést :) De arra sajnos még várnom kell néhány hetet...

2010.04.16. 18:51 Vaspok

Üdv!   Móra Ferenc egy műkedvelő régész vala...tudományos alapossággal nem lehet megvádolni -:-( Csak mellékesen az ő idejében nemigen volt pontos sírrajz készítése szokásban...! A leleteket lerajzolták, de ennyi... Esetleg ők is kerestek a néprajzi  gyűjtésben hasonló dolgokat...így lett pl az első pár tarsolylemez sővegdísz...mert a néprajz ismert lemezdszes süvegeket.... Az amerikai könnyűlovasság nyerge és egy űber Füredi nyereg nem azonos....! A fürediek mindig farbőrösek, az amcsik sosem.... Van könyvem az amerikai könnyűlovasságról, történetéről...de a nyerget nem nevezik benne magyarnak, csak a lovasság megalapítóját...! Meg is festették szépen  a magyar huszár tisztet a roham élén...:-) Málházni a szkíta kortól rengeteg ábra (és szkíták esetében lelet is_) van ahol a nyergeken rengeteg úgynevezett vérszíj látható! Kiválóan lehet felkötni rá mindenféle cuccosat.... A karosi leleteknél a lyukvédő veretnél ötletelések vannak! A egyik pl. az, hogy a kápákat-deszkával összetartó bőrszíjakat ezen át húzták át! A másik az, hog a szügyellő-farmatrink rögzítő szíjait fűzték át rajta! Csak azért mert ha van belőle akkor nem egy... És te hány fokost tennél így fel a nyeregre? De esetleg megnézhetem a Karosi ásatási jegyzőkönyvet ez ügyben...megvan :-)     Egy apróság : régi tétel, de ezt még nem cáfolták meg... A szabad harcos az övén viselte fegyvereit! Már a szkíta kori kő babákra ki van faragva az övbe tűzött fokos...:-) Meg későbbiekre is...   A veszélyesséhét tekintve mivel rösszabb esni lóról: állítólag a Bécsi szablyát egy lovag derekára kötve szállították még a középkorban... Esett a lóról. és a penge kicsúszva hüvelyéből megölte :-() Lehet, hogy csak legenda, de mutatja, hogy veszélyesnek tartották...

2010.04.16. 18:47 Tibi

Abban egyet értek, hogy inkább bármi másra esnék, mint egy a feje alatt az övemre akasztott, és hegyes végével a vesém táján lengedező fokosra.

2010.04.16. 18:05 Ádám

Málhakarikát találtak például Kunágotán, melyet Móra Ferenc közölt egy kis füzetecskében, melyet sajnos kölcsönadtam, de ha visszakerül, írok sírszámot szívesen. Karoson találtak olyan négyszögletes, áttört kis veretet, mely az átfúrt nyeregdeszka lyukánál szolgált koptatóként. Méretében és formájában szinte pontosan megegyezik az amerikai lovasság által évszázadokig használt farbőr nélküli fanyergeken található koptatókéval, mely típust magyar nyeregnek neveztek, hisz tiszafüredről vitték ki ezt a formát, tudást, mestereket, stb. A szabványosítás előtt nálunk is elterjedt volt, kis újításokat nem számolva szinte megegyezik az egyik Dzsingisz kiállításon kiállított darabbal, melyen szintén voltak-láss csodát, ugyanott-málhakarikák! A régiek sem voltak hülyék, hogy ne használták volna, csak sok helyen a mai napig nyersbőr szíjkarikákkal helyettesítik, s ezt régen is használhatták.  Nem csak fokos, rengeteg egyéb tárgy függesztésére, felkötözésére igen jól jöhetett, főleg, h nemigen tudunk kápagombról, bár gombos nyergeken is szép számmal vannak a későbbiekben ilyen furatok és karikák. Nem mondom, h nem viselhették az övön a fokost, de lovon mindenképp kényelmesebb és kevésbé veszélyes a  nyeregre tenni. Egy száraz lószarkupac is megölhet, ha szarul esel rá, de valljuk be, akkor szívsz legjobban, ha a fokosra esel az összes övön függő fegyver közül. Várom a lovasok véleményét, én kocalovasként kerülném az övre függesztést, az biztos.

2010.04.15. 22:35 vaspók

ÜDV! Sok honfoglalás kori nyeregmaradványon találtak málhakarikákat, amik ugyanott helyezkedtek el, mint a pásztorok nyergein, melyekről a nyeregsallang lógott..... Idézet vége.... No akkor ha már olyan sokon akkor tán pár lelet származási helyet meg is tudhatunk??? Én egyetlen egy darabot se ismerek... Noha a nevesebb, értékelhetőbb nyereg leleteinkről azért van némi írásom....! Az övön viselt fokosokra vannak korabeli képek , de nyeregre málházottra én nem tudok esetet...:.-( Amúgy rengeteg nomád nyereg lelet van keleten ahol a teljes deszka, vagy kápa épp...de málha karika nyoma sincsen rajtuk...!   Nem mellékesen lóról bukva minden övön viselt holmi halálos sebet okozhat a hordozóján! Akár a fokos, akár az íj, a nyíltegez, a vállra vetett kopja nyele is ! Ilyen indokkal a nomádok semmit se viselhettek volna az övükön :-()   Gondolkodni kérem, gondolkodni ! A modern néprajzi eredmények egyszerű visszavetítése a régebbi korokba változtatások nélkül igen sok hibás következtetésre  vezetett ! :-(

[1145-1126] [1125-1106] [1105-1086] [1085-1066] [1065-1046] [1045-1026] [1025-1006] [1005-986] [985-966] [965-946] [945-926] [925-906] [905-886] [885-866] [865-846] [845-826] [825-806] [805-786] [785-766] [765-746] [745-726] [725-706] [705-686] [685-666] [665-646] [645-626] [625-606] [605-586] [585-566] [565-546] [545-526] [525-506] [505-486] [485-466] [465-446] [445-426] [425-406] [405-386] [385-366] [365-346] [345-326] [325-306] [305-286] [285-266] [265-246] [245-226] [225-206] [205-186] [Korábbi] [Archívum]