Új bejegyzés Frissítés

2010.09.17. 22:04 VASPÓK

Nos találtam pár ásatási bejegyzést ahol heggyel lefelé voltak a nyílhegyek...! De ezek éppenséggel mind avar sírokból kerültek elő! Poén, hogy fel is vetették ebben az esetben a fordított túlvilág hitet ! Tehát a lefelé hegyeseknél amik kevesen vannak a normál felálló hegyesekhez képest ! Így a régész szerint itt lehet a fordítottság.... Ahány régész annyiféle :-)   Most akkor mi is van ? Magyaroknál én nem ismerek hiteles esetet, az avaroknál meg egy régész ezekre húzta rá a fordított túlvilág hit magyarázatot ....   Ideje volna már Hidán úrnak sok-sok hiteles magyar esettel kiállnia a porondra !

2010.09.14. 18:02 Tibi

Visszafelé sorban: Mi az, hogy A magyar lófajta? Nézd meg a történetét a ma divatos "magyar" fajtáknak. Kisbéri, gidrán, furioso, nóniusz, stb... megvan a dátum is, meg az alapító lovak. Nincs közük a középkori vagy régebbi magyar lovakhoz. Hasonló pedig maradt a környéken(ha a honfoglalás korát nézzük): a hucul, a konyik, ezek mind hasonló méretű, testfelépítésű lovak. Úgy mondanám inkább, hogy a magyar lovaskultúra csappant meg (tűnt el), és átvette a helyét a primitív nyugati boxos tartás. Széchenyi Istvánnal az angol telivér lett a menő, a csatatereken is. Egy időben a magyar lovasság is osztrák kontroll alatt volt. A huszárok is több évszázadon át íveltek, én láttam favázas huszár nyergeket is. A papád milyen huszárokkal konzultált a TSZ-nél?:) A hagyományőrző huszárok használnak ma is mindenféle felszerelést. A mameluk harcos vértjéről nem tudok biztosat mondani. A kép alapján lehet, de elég stilizált az a kép. Lehet, csak egyszerűen díszítőmotívum. Mondjuk megunta a mester a sávokat és váltott, mert miért kétféle combvértje van?

2010.09.14. 11:33 Ákos

Üdv! Egy kérdés: a korabeli ábrázolásoknál a mamelukos képeknél a negyedik sor első képénél az illető véletlenül nem egy "csillag" lamellás vértet hord amit idáig csak a kínaiaknál láttam? http://hetar.dyn.pl/strona/panc_clip_image046.jpg Másik: papám régen a TSZ-nél csikós volt, és mesélte hogy voltak ott volt huszárok és hogy huszár nyerget is használtak. Naívan azt hittem hogy hasonlítani fog a füredi nyereghez vagy legalábbis hasonló, de a talált képeken inkább emlékeztet az angol nyeregre. Hogyhogy még a huszárságnál sem maradt meg régi nyeregforma? És még annyi hogy ugye olvashatjuk hogy ugye a magyar lófajta teljesen eltünt, de mégis hogyan? Nehéz elhinni hogy még egy hasonló sem maradt a környéken sem.

2010.09.12. 09:39 Vaspók

Nos Türas én el szoktam ám gondolkodni mielőtt írok ! :-) Pl Lele barátomnak is van egy eredeti honfoglaló nyílhegyes vesszője ! Nem replika valóban eredeti a hegy...és nem szimetrikus véletlenül sem ! Lehet, hogy üti a levegőt röptében (kékre-zöldre akár) de azért célba talál vele  :-)   Ezt a üti a levegőt szöveget egy kalap alá venni egy esterga tengellyel, és egy autó kerékkel az azért tényleg meggondolatlan dolog szerintem ! A keréken, tengelyen teher van...és úgy üt...de egy nyílhegy azért nagyon másképpen üti a levegőt mivel itt nem két szilárd dolog mozdul el egymáson...ezért ez az általad említett ütés nem olyan ütés ! Persze gondolom azért az eredeti nyílhegyes működő vessző nem meggyőző mindenkinek...:-( Aki szerint a tökéletes nyílhegyek voltak az alapjai hadi technikánknak az kérem mutassa már be eredeti ősi magyar módon a tüskés nyílhegy vesszőbe juttatását ! Két megoldást gondoltak ki erre a szakértők : 1. a nyílhegyet beütötték a tusjóba és a vesszőt foregatva befúrta magát a hegy ! De mindenféle vezető sínek nélkül kérdéses a központos mozgása a fa testnek ! 2 a fába égetéssel készítettek nyílást a hegynek ! Sokszor azt állítják, hogy magával a nyílheggyel a tüzes végével...De akkor az edzettsége megszűnik ! Vannak még okos ötletek manapság... De ezek egyik korabeli technológiai szinten sem fogják mindenkor garantálni a tökéletes központosságát a nyílhegynek még akkor sem, ha maga a hegy tökéletesen szimetrikus !   Nem abból kell kiindulni, hogy ma egy fúrósablonnak könnyedén lehet egyforma furatokat készíteni :-( Mert azz ekkori minőségi szint az nem a mai ! Persze lehet álmodozni... A legtöbb mai hagyományőrző egy álmodozó, és nem a múltat megismerni vágyó ember...ezzel tisztában vagyok... Elég szétnézni köztük...   ------------------------------------   A mindennapos tradi hegyes vesszővel lődöző  vitézeket sajnos nem sok sikerreé figyelhetem meg, mert még igencsak ritkán látni olyat aki bemutatókon így lő :-() Aki így lő azok többsége is csak egy kis részében a fellépésének... De pl korongra, és kapáslövéses dolgokra ők is többnyire sport hegyes vesszőt használnak a teljesen egyforma méret, húzáshossz stb..-okán... Mert kiszámítható a vesszők viselkedése az egyformaság miatt ! Nem szeretnének beégni a hirtelen változó méretek, súlypontok miatt....:-(   Persze szívesen veszek olyan emberekről hírt akik valóban olyan vegyes vessző készletet használnak mint én ! Akik szintén arra kíváncsiak mekkora lesz a szórás olyan készlettel a tegezben rövid, vagy hosdszabb távon ahol két egyforma hegyes cessző sincsen ??? Én azért használhatok bármilyen szettet mert magam készítem őket ! :-) Tehát akár 100 féle hegyet is vizsgálhatok idővel...mert lesz annyi féle ...:-)) ------------------------- De kérlek magyarázd meg Türas azt, hogy a 3 szárnyú hegyeket miért használják még ma is? Hiszen ugye az abszolut nem tükörkép szerű hegy lévén nem lapos hegy ! Az már mellékes számomra, hogy rengeteg keleti nomád nyílhegy van amit eleve asszimetrikusra készítettek ! Mégis használták őket ! Aki  ismeri a orosz könyvek nyílhegy lelet katalógusait az nem feltétlenül akar tökéletes kiegyensúlyözött nyílhegyeket....márha a valóság érdekli...:-)

2010.09.11. 22:43 türas

A tükörkép elleni legjobb érv, pedig : a nyílhegy is forog a vesszővel, így sok baj nincsen egy nem teljesen tökéletes hegyből  ! Ezen azért a helyedben egy kicsit eltűnődtem volna, mielőtt leírom. Ilyen lendülettel a kerékabroncsot sem kéne centírozni, de akár a vasas szakmából is említhetném az esztergát. Gondolom tudod, hogy "ver" ameddig asszimetrikus az anyag. Pedig ezek is forognak, méghozzá nem is 1-2-t  másodpercenként. A célzással kapcsolatban nem érdemes vitázni. Nézz meg mást is lövés közben tradi hegyekkel. Nem feltétlenül a nagy bajnokokat, akiknek életükben először adsz a kezükbe ilyen heggyel ellátott nyilat, hanem inkább olyanokat, akik nap mint nap használják.

2010.09.11. 09:31 Vaspok

Üdv!   Hát igen a fránya vessző hossz...:-( Ha a tegezbe optimálisan beálltott vesszők mind végigérnek annyira, hogy a hegyek végei egy szintbe álljanak akkor bezony történelmileg hitelesen különböző fa test hosszakat kapunk ! Akát 6 centis különbséggel is számolni lehet ! Tehát ha már előadás, és könyv akkor direktbe kéne a legapróbb, és legnagyobb hegyekből is tárazni a teljes hitelesség kedvéért ! :) Amellett persze a ritkácska szakállas hegyet se kéne kihagyni...mert az kiváló érv a lefelé hegyes tár ellen , meg a széles villásak ! A szakállas kihúzáskor lenne komoly gond, a villás meg betárazáskor lenne komoly akadály! Talán egy ilyesmi szemléltetés még Hidán urat is meggyőzné, hogy a felálló hegyes mód nem egy lehetséges alternatíva, hanem a harci tegez egyetlen lehetősége ! Amellett, hogy volt lefelé tárazás is valószínűleg...civil tegezben...vadászoknak..... Tehát igazából a tegzed teljes belmérete-----mínusz 3-4 centi a használható teljes nyílvessző hossz méret...a heggyel együtt ! Így a más-más kiálló hegy méretet ebből kell mindig levönnod, és így kapod meg a fa testek hosszát ! Ami nem lehet egyforma !   Ehhez tartotik az így kapott különböző húzáshosszok, egyensúlyok miatti eltérő  hatótávok,  célzási. találati nehézségek ! :( Így két féle hatásos lőtávot kapunk : Egyik a relatív hatásos maximális lőtávolság ami zónán belül hatásos tömeges nyílzáport  lehet zúdítani ! De itt semmi esély nincsen 40 centis lőlapokra, vagy akár egy lovas alak méretére eredményesen kapás lövésekkel a összes fajta nyílvesszővel eredményes pontlövéseket  leadni... Mert a találati eredmények siralmasak lesznek a mozgó lövész, mozgó cél esetében ! Na és van a abszolut hatásos lőtávolság amikor a 40-es lőlapra mindenféle nyílvesszővel egyaránt bele lehet könnyedén küldeni a vesszőket...ha az nem motog ! Ez egyénileg változik, de a 20-30 méter az ami menni szokott ! Maximum... A gondos cálzással ez a távolság némileg növelhető de ha a oldalszél fúj már az is sokat számít  :-(   Az oldalszél, vagy bármilyen szél igencsak rontja a találati arányokat :-() Ami cseles benne : ahol állunk, ahonnét lövünk egy kis huzat sincsen ! De jó :-) Ahol a vessződ repül itt valahol a röptében meg van szél :-( Ezt nem tudod beszámítani!   A vitorlázók ezt ismerik : az alacsonyabb vitorlájú hajó áll, de akár egy méterrel magasabb vitorlájú vígan siklik a vizen ! Mert 3-4 méterrel a  víz felett már van szél, de a 2 méteres szinten nincsen...   Az oldalszél -huzat is jelentkezhet kis területen lecsapva...akár egy facsoportnál kilőtt vesszőt is elkaphat a szél ha kiér a szélárnyékból...! Szóval egy teremíjász mesterlövész igencsak rosszul szerepelhet nyílt terepen...de gyakorlatilag bárki aki már nyílt terepen bajnok volt lehet utolsó...   Egy nádam íjász veresenyét néztem egy doku filmben... Előtte mutigatta a híres íjász család a rengeteg nyert érmet, sok első hely volt köztük ! Mongolokhoz illően az apa a legjobb volt ! Be is nevezett apa, anya, fiú...!   A férfiak a selejtezőn ki is estek (eddigi eredményeik ellenére) az anyuci meg komoly helyezést ért el ! :-) Persze korong lövés nem is volt ugye...mert egy seregnek erre nincsen szüksége, csak egy vadásznak! De a korrtabeli vadászok meg többnyirelesből, közelről lőttek a vadra egyéni vadászaton! Csoportban, meg vagy mellé vágtázva szintén közelről lőttel, vagy pedig lőállásba a nekik hajtott vadat szintén közelről lőtték ki ! Senki se lőtt vadra 50 méterről egyéniben...pláne nem fácánra... :-( --------------------------------------   Nem kell álmodozni őseink mesteri lő tudományáról...ki kell próbálni, majd leszűrni a valós tapasztalatot, és felejteni kell a meséket ! Pl László Gyula prof híres (és teljes marhaság) tesztjét amikor a legjobb akkori hazai kovács mesterekkel próbáltak hiteles honfoglaló nyílhegyet lekovácsoltatni ! Aztán írása szerint sajnos senkinek se sikerült egy szál kalapáccsal  egy hiteles vágóélű nyílhegyet tökéletes tükorképre leovácsolni ----azaz a két oldalát senki se tudta egyformára leütni ! :-() Ez a teszt úgy butaság ahogy van, hiszen először is a saját könyvében írta le, hogy keleten is megveszik (akkoriban használtak még íjat vadászni arrafelé) a nyers nyílhegyet a kovácstól, árustól...és a használó élezi fel ! De akár igazíthat is közben csiszölással a szimmetrikusság érdekében ! Tehét semmi szükség azon kínlódnia a kovácsnak, hogy teljesen tökéletesen tükörkép kegyen a nyílhegy két oldala ! Ráadásul nagyon jó minőségő ép nyílhegyek leleteinél az is látszik, hogy még ezzel se törődtek, és a csálé hegyeket is vígan használták !   A tükörkép elleni legjobb érv, pedig : a nyílhegy is forog a vesszővel, így sok baj nincsen egy nem teljesen tökéletes hegyből  ! Ráadásul milyen tükörképet valósít meg egy 3 szárnyú hegy ? És volt belőlük eléggé a nomádoknál ! :-)

2010.09.10. 20:42 Strohmayer Ádám

Üdv! 2010. okt.30-án az Emese parkban Szigethalmon A Népvándorláskor Fiatal Kutatóinak XX. Konferenciáján előadást tartok homokóra tegezes témában. A konferencia anyaga várhatóan könyv formájában meg fog jelenni a későbbiekben. Elsősorban a tegez függesztésére helyezem majd a hangsúlyt, várhatóan lovas és gyalogos tesztelése egyaránt lesz a szíjelosztókarikás övre csatolt, favázas tegezeknek.  Ha valaki tudna hozni kb. 28 colos pálcára szerelt hiteles tradi hegyekkel ellátott vesszőket, az nagyot lendítene a dolgon.  Amennyiben valaki szeretne tevékenyen részt venni-előadni, tesztelésben segíteni tegez ügyben, keressen meg e-mailben, egyéb témában keressétek Petkes Zsoltot a linken szereplő elérhetőségek valamelyikén. A konferenciáról bővebben: http://konferenciakalauz.hu/konferenciak/10452-hadak-u-tja-n-a-ne-pva-ndorla-skor-fiatal-kutato-inak-xx-konferencia-ja

2010.09.10. 08:11 Tibi

Nem is mondta, hogy megemlít a könyvben. Egyébként jár nekem is, jövő szombaton megyek ki érte, egy kis beszélgetéssel és lovaglással összekötve, bí-bí! :D  Eddig nem jött össze a találkozó, mert én dolgozom, Zsolt meg amúgy is utólérhetetlen.

2010.09.10. 06:06 Verasztó Zsolt

Nem olvastad? Hát nem járt mindenkinek tiszteletpéldány azok közül akiket a könyv végén említ hogy "kísérletekhez stb. segítséget nyújtottak"? :D:D

2010.09.09. 21:54 Verasztó Zsolt

Még nincs kész a tegezem új felfüggesztése, úgyhogy még jókor gyűjtök információt.:D Én most gyakorlok 40 centis körre lőni, vegyesen. (Vaspók-féle hegyek 10 könnyű, 4 nehéz, és még másegyebek) és egyelőre még egyféle nehezebb heggyel sem jutok 30 méternél távolabb nagyon, vegyesen töltve meg örülök a 20nak...

2010.09.09. 16:32 Tibi

Ez nagyon jó, nem is gondoltam még erre a szempontra, hogy az egyensúly miatt is jobb, ha felfele állnak a hegyek, vagyis közelebb a csípőhöz. Tényleg fontos lenne korabeli hegy-replikákat használni a mindennapi gyakorlás során is.

2010.09.09. 10:25 türas

Homokóra tegez gyalogosan : nem kell bő lére engedni lóról szállva ! A leletek szerint szabályozható felfüggesztéssel használták többnyire...így nem kellett földet seperni vele ! Így van. A pendzsikenti freskókon majdnek akkora tegezeket ábrázolnak, mint a lovasok lába, a függesztőfülek mégis csak a felső araszon vannak. Ezek szerint nem zavarta őket a hossz. Az ugyan a festményeken nem látszik, hogy heggyel lefele vagy felfele álltak bennük a nyilak, de valószínűbb az utolsó, mivel ha szabályozni is akarták a tegez állásának a szögét, lefele álló hegyekkel ez a lehetetlenség határát súrolja: túlságosan farnehéz lett volna.

2010.09.09. 08:19 Tibi

Bár nem olvastam még Zsolt új könyvét, így látatlanban is azt mondom, nem mérvadó az, hogy mit ír a homokóra tegezről. Ugyanis fordítva tartja benne a nyilait, nem úgy ahogy kéne. És így persze, hogy nehéz a nocknál fogva kihúzni egy vesszőt.

2010.09.08. 23:10 Vaspók

Még olyan dzsirid tegez is van amiben egy kard is helyet kapott :-) Nem semmi... --------------------- Homokóra tegez gyalogosan : nem kell bő lére engedni lóról szállva ! A leletek szerint szabályozható felfüggesztéssel használták többnyire...így nem kellett földet seperni vele ! Ha nem felálló tollas a tárazás akkor az se baj ha a tegez nyílás derék magasságában van ! Sőt gyorsabb a töltés belőle ! De felálló tollas vesszőknél már nehézkes belőle vesszőt húzni :-( Így akkor agyaljon ilyen elmélertet valaki ha kipróbálta a lehetőségeket !   A balkai leletek közt van nem homokóra tegez...! De hadi célra nem célszerű darab...még nem a híres lapos tegez !

2010.09.08. 22:16 Verasztó Zsolt

Üdv! No ha már itt tartunk, ti mit szóltok Kelemen Zsolt elméletéhez, miszerint a homokórategez méretének növelése egy idő után problémás, és ez indokolja a lapos tegez létét? Igazából abban mindenképpen van valami, hogy a homokórategez felfügesztésével egy idő után óvatosan kell bánni. Az enyém 90cm hosszú, és a 173 centimhez gyalogosan már igen-igen határeset...

2010.09.08. 22:05 Tibi

Ismerni ismerhették a lapos tegezt, de semmi nyoma. Biztosat senki nem fog mondani, és szerintem nem is szerencsés erőltetni, ha honfoglalót akarsz megjeleníteni. A törökök úgyis elfogultak hajítódárda ügyében, mert náluk népszerű játék a dzsirit, a ronggyal betekert végű botokkal egymás dobálása lóhátról. Grózer is aktívan terjeszti itthon, egy új (nekem legalábbis új) lófajtával együtt, érdemes megnézni a honlapján. Egyébként valószínüleg azt használtak az íj előtt, mivel egyszerűbb eszköz, meg is maradt az idők során. A mameluk tanítások azt írják, legyen nálad távolra ható fegyver is, íj VAGY dárda. Nyilván akinek nem volt pénze íjra, vagy nem tudta használni, nem jutott hozzá, az azzal gyakorolt, ami volt. Egy olyan tegez képére emlékszem, amibe három ilyen dárda fért, és azt rakták valahova a lóra. (a 7. sz.-hoz nem tudok hozzászólni, véletlenül nincs köze a Prófétához?:))

2010.09.08. 21:16 Ákos

Üdv! A \\\"Miért volt kétféle tegez?\\\" témával kapcsolatban jutott eszembe hogy személy szerint Ti mennyire tartjátok valószínünek hogy a magyarok is használtak lapos tegezt? Szerintem vadász vagy ilyen-olyan célra biztosan használtak valamilyen hasonlót, de hogy tömegesen, katonák is, ezt inkább Ti tudhatjátok. A lapos tegezzel mondjuk az a próbléma hogy tudtommal nem használtak ott semmilyen merevítést, szóval abból semmi sem marad a földben , csak találgatni lehet.   A másik csak egy érdekesség, legalábbis számomra. Leveleztem egy török íjásszal és azt írta hogy egyess feltételezések szerint a türköknél csak a 7. században terjedt el az íj, mert egy forrás az íjat csak kétszer, még a hajitó dárdát számtalanszór említi, szóval valószínüsítik hogy elötte főképpen csak hajító dárdát használtak. Próbáltam utána keresni de nem találtam semmi használható anyagot arról hogy lóháton hogyan tárolhatták a dárdákat. Mindenesetre legalább egy darabb használhatót bekéne már szerezni, azt is gyakorolni kéne!   Minden jót!

2010.09.03. 08:21 Ákos

Tibi: bocsi, olvastam már ezeket és elfelejtettem hogy említ ilyet, nem is kerestem itt. Köszi! Köszönöm a válaszokat!

2010.09.02. 22:14 Tibi

Ákos, ha esetleg kattintanál itt oldalt a Korabeli leírások IV.-re, találnál egyből konkrét forrást. Aztán a Saracen Archery-ben a mameluk mester is javasolja a pajzsos lövést, főleg ostrom idején hasznos. Nemsokára pedig én is bőszen fogom gyakorolni egy vas pajzzsal.

2010.09.02. 21:55 Vaspók

Vannak ritka képek ókortól amiken ábrázolják a pajzsos karral íjászkodókat ! Macerás, de nem lehetetlen... Persze nem feldobott kis korongokra lőttek így, csak jókpra ellenségre :-)

[1145-1126] [1125-1106] [1105-1086] [1085-1066] [1065-1046] [1045-1026] [1025-1006] [1005-986] [985-966] [965-946] [945-926] [925-906] [905-886] [885-866] [865-846] [845-826] [825-806] [805-786] [785-766] [765-746] [745-726] [725-706] [705-686] [685-666] [665-646] [645-626] [625-606] [605-586] [585-566] [565-546] [545-526] [525-506] [505-486] [485-466] [465-446] [445-426] [425-406] [405-386] [385-366] [365-346] [345-326] [325-306] [305-286] [285-266] [265-246] [245-226] [225-206] [205-186] [Korábbi] [Archívum]